Turizmus

A Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa Tájegysége a Dunai magyarországi szakaszának déli részén terül el. A rendkívül értékes növény- és állatállománnyal rendelkező terület két fő részből áll. A bédai rész a Duna jobb partján húzódik, Mohácstól a déli országhatárig. A karapancsai rész a bal parton követi a folyamot, és magába foglalja a Karapancsai-halastavat is. Területe nagyrészt ártéri erdőkből, mocsarakból áll. A területnek különösen értékes részei a száz év feletti öreg tölgyesek, valamint a vizes élőhelyek. Az öreg tölgyesek adnak otthont számos fokozottan védett madárfajnak, például a fekete gólyának, illetve a fehérfarkú rétisasnak. A Duna árterein, holtágain hatalmas csapatokban tanyáznak a kanalasgémek, a nagy kócsagok és a kis kócsagok. Az emlősök közül kiemelkedően értékes a vidra és a vadmacska. A háborítatlan ártéri ligeterdőkben kockás liliom, jerikói lonc, valamint a fürtös gyűrűvirág is előfordul. A mocsárrétek, legelők növényei a réti iszalag és a mocsári aggófű.

Az itt kialakult sajátságos életközösségnek legfőbb mozgatórugója, lelke a Duna, ezen alapul az ártéri élet. Ennek az összetett rendszernek részét képezik az itt elterülő erdők, a bennük élő rovarok, madarak, halak, sőt maga az ember is.

Béda-Karapancsa festői szépségű ártéri élővilága gyalogosan, szervezett kenutúrán, vagy három eltérő hosszúságú és tartalmú kerékpáros úton fedezhető fel – egyénileg, vagy szakvezetéssel.